MetroBlogger

Azt bizonyosan tudja, akinek tudnia kell, hogy ami itt terem, az jobb mint az egész EU-ban bárhol, legyen szó paradicsomról, szőlőről, krumpliról, búzáról, gyümölcsről vagy akár takarmánynövényről. Az EU-nak kell a magyar élelmiszer. Valljuk be, a magyar minőségi élelmiszer mindenkinek kell. Kell az oroszoknak, kell Kínában, kell az amerikaiaknak, kell az EU-ban.
Csökken az Unió költségvetése. Csökken az Unió agrárköltségvetése. Eközben emlkedik magyarország EU-s agrártámogatása.
(A 2014-2020 közötti időszakra 3,5 százalékkal, a KAP pénzügyi kerete pedig 11 százalékkal csökkent az előző, 2007-2013 közötti időszakhoz képest. Magyarország részesedése a KAP költségvetéséből 2,4 százalékról 3,2 százalékra emelkedett. Így az ország éves közvetlen támogatási kerete 1,27 milliárd euró. Magyarországnak így nagyjából sikerült megőriznie a közvetlen kifizetések szintjét.)
Így a hazai földprogram, de leginkább a gazdák és köztük is a fiatal gazdák további támogatásokra számíthatnak.

Bár az egész EU-s környezetvédelem számunkra illékonynak és erősen érdek vezéreltnek tűnik, azért mégis vannak apró sikerek a csatában...

Vajon a szójára is igaz mindez?
Hol van még a háború vége?

Lári-fári, mert ez a mi Miniszterünk semmibe veszi a labancok nagy eleit. És mit ad a Magyarok Betyár Istene?
Hát Fazekas Sándor már elvben lemondja a soha nem egyeztetett találkozót. Nem tárgyal.
Nagyjából 200 ezer hektár nagyjából 200 osztrák tulajdonosnál. Valahogyan visszacseng az 1000 hektár fejenként. Körülbelül.
Nyugati határszélünk már nem egészen a miénk. És ezt régóta tudja aki érintett azon a vidéken. Lát arrafelé valaki?

Szerkesztőségünk megpróbál utánajárni, hogyan vásárolhatna kb 200 magyar érdekeltségű tulajdonos 200 ezer hektár osztrák földet a határszélen.
Önök szerint lehetséges?

Miből gondolja az osztrák miniszter, hogy ezt a kérdést a magyar miniszterrel majd egy berlini vásáron, a backstageben tárgyalja meg vele.
Önök szerint ez életszerű?

Mennyire szociális az ellenzék a saját népével?

Van olyan, hogy egyszer valami kiveri a biztosítékot. Számoljunk! Magyarország 80%-a nem a fővárosban él, 20 % képezi a vízfejet. A magyar lakosság 80 %-a kicsiben vagy nagyban, kertben, földön, erkélyen, balkonon gazdálkodik, ültet, nevelget, satnyít, elszárít, de valamit csinál.
Korábbi bejegyzésünkben leírt számok alapján, a gazdákat érő ellenzéki támadás felhangjaként - mindenki oligarcha, aki földet kapott. Mutyizós pályázó ha nyert, ha nem nyert, sértett kisgyermek. Szeretném megvizsgálni a nyertes pályázatokat, mennyi balos kötődésű nyertes maradt közöttük. Biztos maradt. Ha másért nem, hát azért, mert nekik biztos van kormánypárti barátjuk. Is.

Bitay Márton hangsúlyozta: míg 2010 előtt nem volt hasonló program, és több ezer hektáros mamutbirtokok voltak, most egy-egy gazda átlagosan 25 hektár körüli szántót, és mintegy 60 hektárnyi legelőt nyer el egy-egy pályázaton.
Továbbra is a régi lemez: miből lettek az állami földek?

Mi nem csak úgy írjuk....

A vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint, eddig jó állapotban vannak az őszi vetések.
A szokottnál enyhébb tél - minden gazda tudja - sejteti a kártevők jelentős elszaporodását, továbbá a kései fagyveszély lehetőségére figyelmeztet.
A későtavaszi erős fagy esetén, pusztul a szőlő, a gyümölcs.

Oknyomozó riportereink megpróbálnak utánajárni a mostmár letagadhatatlan légtér-permetezés titkának, miértjének. Vendégeink, maguk is felteszik a kérdést. Mi ez? Mennyiben befolyásolja a normális időjárást, légköri összetételt?

Hol találkozik az EU környezetvédelmi programja, a környezeti anomáliáktól védendő lakossággal?

Tisztelt Uraim!
A földeken ezután is azok fognak dolgozni, akik eddig is dolgoztak. Akiknek eddig is kesztyű vagy sofőr kellett a vezetéshez és a vadászathoz, a továbbra is az iróasztal mellől fogja művelni a földjét. A haszon az öltönyös zsebekben, csak az változik. A munkát végzők száma csökkenni biztos nem fog.

Az Európai Unió 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja címe: „Jólét, bolygónk felélése nélkül”.
Mondja ezt az EU.
Az első három legfontosabb szempont, ha úgy tetszik prioritás: az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése; az erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes uniós gazdaság kialakítása; illetve az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól.
Érdemes megjegyezni, hogy a természet felől az eu polgárait megvédendő támadások kívédése, mint például az emberre ható környezeti megterhelés csak ott nyer értelmet, ahol az ember korábban, már az elfogadhatónál is jobban megterhelte saját környezetét. Olyan ez most, mintha a mély elnyomás után a  szegény Környezet végre visszavágna, de így ő az ellenség, akitől meg kell védeni a fosztogatókat. Ismerve az EU globalistának álcázott VIP rendszerét, kevéssé elképzelhető számunkra, hogy ebből a védelemből jó öreg Természetanyánk gazdagon profitálna. Oybá tűnik, mintha lassan az egész szabad természet rezervátummá alakulna, és előrevetül az a nem is oly távoli rémkép, ahol ahol a jólét érdekében és persze a természet védelmében majd kialakulnak azok a falatnyi zöld szigetek, melyek képesek a bolygó agóniáját a végletekig elhúzni, a folyamatos kizsákmányolás ellenében.

A fenti célok elérését támogató társadalmi környezet kellene az EU-nak, ahol a környezeti uniós szabályozás előnyeinek legteljesebb kihasználása a javítja a végrehajtást (tehát a hatékonyságot); az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának bővítése segíti a tudományos (értsd: mérnöki precizitással meghatározható) kizsigerelés maxumumát; végül szeretné biztonságban tudni a környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházásokat oly módon, hogy az illeszkedjék a környezetvédelmi szakpolitikákba (pl. a környezeti externáliák kezelésével - időjárás-befolyásolás).

Az utolsó két célkitűzés a helyi, regionális és globális kihívásokkal való szembenézést biztosítja. Ezek az uniós városok fenntarthatóságának javítása; valamint a nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése.
Tény és való, hogy a Természet is egyre keményebb eszközökkel száll csatába, védendő saját érdekeit, túlélését. Az élhető EU-s nagyvárosok a valaha volt sci-fik világából lassan már hétköznapivá lettek. Hatalmas fedett terek, a szennyezett levegőtől elzárt, légkondira szocializált népesség, mozgó járdák, fekvő rekreáció.

A környezetvédelem elvérzik a fenntartható működés oltárán.

A VM közleménye szerint, 2015-től bevezetik a kétkukás háztartási hulladékgyűjtést, amely az EU jogszabályaihoz és elvárásaihoz igazodó környezetkímélő megoldás és nagymértékben elősegíti a hulladék újrahasznosítását.
A nagyvárosi lakóközösségekben jól ismert kuka+műanyag+papír valamint üveg+színes üveg, továbbá veszélyes hulladék begyűjtő konténerek továbbra is fennmaradnak.
A változás elsősorban a vidéki lakosságot érinti: ők 2015-től két kukát tartanak a házuk előtt, amelyből egyikbe az un. "nedves hulladék" kerül, beleértve a háztartási-konyhai hulladékot is, a másikba megy a "száraz szemét": papír, üveg, ruha, műanyag. A száraz hulladék utóválogatóba kerül, ahol anyagaiban elválasztva kerül majd tovább az egyes újrafeldolgozó üzemekbe.

Ennek kapcsán érdekes megemlíteni, hogy jelenleg a világ első számú hulladékfelvásárlója is Kína. Szerte a világból konténerhajókkal szállítják a tömörített pillepalackokat ázsiába, ahol a még a palackok vastagsága, minősége szerint is válogatják a szemetet mielőtt a nagy darálóba kerül. A pillepalack granulátum remek alapanyag a drága, márkázott, trendi polárpulóverek előállításához, valamint a kínai pamut létrehozásához.

A 2010-es évek elején még Gútán, Szlovákiában volt a legnagyobb PET-feldolgozó üzem, ahol a szlovákiai pille-szemét termelés minegy 40%-át, évente 16 és 20 ezer (!) tonna közötti szemetet dolgoztak fel.
Magyarországon, Mezőfalván (régi agrárközpont! sic) van egy dinamikusan fejlődő PET-feldolgozó üzem, ahol nagyjából 2500 tonna anyagot tudnak megmozgatni. A hazai helyzetet jellemzi, hogy a Mezőfalván működö cég országos PET-palack begyűjtő hálózatot kíván létrehozni - ilyen nincs még ezidáig -, továbbá nem sikerült pontos számot találni az ország éves PET-szemét termelékenységéről.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség vezetője elmondta, hogy 2013-ban a lakossági szelektív hulladékgyűjtés 58.000 tonna volt, ezt 2014-ben 60.000 tonnára szeretnék emelni.

"A hónap végén lezárul a Földet a gazdáknak program, amelynek keretében 250 ezer hektár állami termőföld bérletére pályázhattak gazdálkodók - mondta Bitay Márton, a VM államtitkára."
Az állami földek bérbeadása lassanként befejeződik, új birtoktestek alakultak ki, vannak alakulófélben, ezzel jelentősen megváltoztak azok az arányszámok, amelyek eddig a hazai földgazdálkodást jellemezték.
A háború óta megkeveredett föld-tulajdonviszonyok újrarendezése erősen felkavarta a szenvedélyeket, s kavarhatja is, hiszen a közzétett számok alapján ezidáig a nagyjából 600 ezer hektáros állami földtulajdont körülelül 600 (!) szerződéssel fedték le. Tehát az 1000 Ha / tulajdonos átlaggal számolhatunk. A mostani 250 ezer hektár ellenben több mint 6 ezer gazdálkodó megélhetését igyekszik biztosítani, így mintegy megtízszereződik az állami földbérlethez jutó gazdák száma.

További arányszámok megtalálhatóak az illetékes minisztérium honlapján, de némi történelemismeret és - nem könnyen hozzáférhető - további adatok nagyjából igazolják a VM által közzétett számadatokat.

"Az eddig nyertes pályázók több mint 80 százaléka természetes személy. Egy-egy pályázó átlagosan 25-30 hektár szántó művelési jogát, és mintegy 60 hektár legelő használati jogát nyerte el." A kormányzat továbbá legalább a felére kívánja csökkenteni a nagyüzemi érdekkörbe tartozó területek részarányát.

Ereje teljében van az a generáció és nevelgeti saját gyermekeit, akiknek még eleven él az emlékezetüken nagyatyáik földje, gyümölcsöse, szőlője, nagyanyáik meséje a "világ végéről". Még él emlékezetükben a "rendszer" amelyben műtrágyához csak a TSZ elnök megvesztegetésével lehetett hozájutni. Amikor csókosnak kellett lenni, hogy jó, tiszta rendes vetőmaghozz juss, amikor meg kellett alkudni a TSZ-esítőkkel, hogy beadod a földed, elveszik a földed, megtarthatsz egy kis földet, vagy békén és magadra hagynak. Hogy mernek most szót emelni azok, akik egy egész nemzet alólhúzták ki a talajt...

A mai baloldal, a trükkös pályázók, a nyertes pályázók, a vesztes pályázók - mind remek kampánytémát adnak bármely politikai érdekképviselet számára. Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy megkérdezi az érintetteket, szóljanak ők a jótollú balvárosi kampányhuszárok helyett.

Pro és kontra folytatódik a harc a magyar földekért nem csak a végeken, de a monitorok előtt, ádázul csatázó billentyűkkel. Elhangoznak érvek mellette és ellene, a földtörvény: védi a külföldiektől a magyar föld tulajdonjogát, elzárja a gazdák elől az uniós utat; támogatja a hazai középbirtokos rendszer kialakulását, nagybirtokok létrejöttét teszi lehetővé; támogatja a fiatal gazdákat, az oligarcháknak kedvez...

A benszülött városlakót könnyen dezinformálja a média, nem érzi a bőrén az időjárást, a támogatást, a felvásárlást... Mindenkinek vannak vidéki rokonai, barátai, akik gazdálkodnak kisebb nagyobb konyhakertekben, de a média jeles képviselői, úgy terelgetnék nyájas olvasóikat a szakadék felé, mint az íróasztal mellett ülő várostervezők és közlekedésszervezők. A citizen bemegy a "hiper-szuperbe" és azt hiszi polcon terem a minden. Szídja a kormányt, mert ad ezeknek, vagy mert nem ad azoknak... Megszokta az úri kényelmet, és kínosan felkacag, ha az égbe szöknek a bioárak.

A paraszt ízesen kacag fel...
A "fiatal anonim gazda", pedig minden földpályázatok politikai hátszélgyanúval bélelt győztese, akinek "biztos van valakije a fideszben". A kormány Lancelotja, az ellenzék réme. A kifejezés beépült a köztudatba, mint egy misztikus fogalom, csoport, az új összeesküvés hívei és kedvezményezettjei...A biztos kampánymorzsa.

Hülyék!
A fiatal gazda nem fantom. Tanult, tapasztalt... csak éppen nem fővárosi, és nem ér rá foglalkozni azzal, hogy mit ír a sajtó, meg a sok okos gyerek, akinek van ideje egész nap a gép előtt üldögélni, mert "mindig van a földdel, az állatal dolog ezer".

Decemberben újabb 42 földhaszonbérleti szerződést adott át Bitay Márton állami földprogramért felelős államtitkár Csopakon. A „Földet a gazdáknak” program keretében több mint 250 ezer hektár kerül magyar gazdák használatába.

Bitay Márton karácsony előtt elmondta, hogy vannak olyan gazdák, akiknek a földhaszonbérlet egy új kezdetet jelent. A Kormány kiemelt célja, hogy a nagyüzemek helyett a családi gazdaságokat támogassa, és juttassa földhöz. Halljuk mindenhol és támad az ellen, hogy De, kérem, akik földhöz jut ma.... ezek mind oligarchák.....  

Nézzük az adatokat! Nyilvános eredmények:
2010 előtt 600 ezer hektáron 600 gazdálkodó osztozott, a jövőben 250 ezer hektárt már 6000 gazda használhat majd. Közülük 80 százalék természetes személy és 20 százalék jogi személy. A vidéki szóhasználat szerint "eddig volt 3 oligarcha és övék volt az összes állami föld, beleértve a természetvédelmi területeket is, nem volt gond, hogy a tulajdonjog nem az övék, királyi méltósággal húzták a föld hasznát. Most van 30 oligarcha, de így is csak a fél ország az övék, több jut a magyarnak is."

Gazdakör a 21. században
Fiatal gazdák közelről, akik nem voltak politikai pártfogoltak. Jön az új vidéki generáció sikeres tagjait bemutató sorozatunk.